Skót lógófülű és brit rövidszőrű: nem csak a fülük más

Tény, hogy ez a legszembetűnőbb különbség, de ennél jóval több választja el a két fajtát.

A skót lógófülű és a brit rövidszőrű a világ legnépszerűbb macskafajtáinak top tízes listájának oszlopos tagjai. Szelíd jellemükkel és nyugodt, csendes természetükkel pillanatok alatt belopják magukat a leendő gazdik szívébe. Kifejező, nagy, kerek szemeik és tömzsi testük pedig csak hab a tortán. Lássuk, milyen különbségeket fedezhetünk fel a két fajta között.

Eredetük

A brit rövidszőrű a feltevések szerint a legrégebbi angol macskafajta, eredete a római házi macskákra vezethető vissza. Az európai vadmacskákkal kereszteződve robusztus, rövid, de nagyon sűrű bundájú macskákká fejlődtek. A művészek ábrázolásai alapján a modern brit rövidszőrű változatlan az eredeti típushoz képest.

A skót lógófülű mai példányai mindannyian Susie-ra, egy fehér macskára vezethetők vissza, akinek szokatlanul lekonyuló fülei voltak, és kölykei is a különleges megjelenéssel születtek. A nem mindennapi fülekkel rendelkező macska populációját szelektív tenyésztéssel növelték. Ám mivel rájöttek, hogy egy lógófülű egy szintén lógófülűvel párosítva komoly egészségügyi következményekkel jár, brit és amerikai rövidszőrűek bevonásával javították és javítják a mai napig is a génállományt. Ennek ellenére tenyésztésük számos etikai kérdést vet fel.

Megjelenésük

A felnőtt skót lógófülű és brit rövidszörű vizsgálatakor azonnal szembetűnő, hogy míg a skót cica fülei kisebb-nagyobb mértékben előre hajolnak, addig brit rokonának nem. Ám nem csak a fülek árulkodnak arról, hogy két különböző fajtával állunk szemben.

A brit rövidszőrű nagyobb és nehezebb. Súlya akár a 7 kilogrammot is elérheti, marmagassága pedig 30-46 centiméter között mozog. A skót lógófülű ezzel ellentétben csupán maximum 6 kilogramm környékén mérhető, és magassága is mindössze 20-25 centiméter. Szemeik is árulkodók. Bár mindkettejüké nagy és kifejező, a brit rövidszőrű esetében a narancs-borostyán a legelterjedtebb, a skót lógófülűé pedig általában kék, zöld vagy arany színekben pompázik.

Testalkat tekintetében eléggé hasonlóak, bár mint említettük, a brit valamivel nagyobb. Szőrzetük is nagyon hasonló: sűrű, puha és számos színvariációban megtalálható.

Jellemük

Mind a brit rövidszőrű, mind a skót lógófülű nyugodt, csendes és kiegyensúlyozott macskafajták, de hasonlóságaik itt véget is érnek. A két állat temperamentuma és aktivitási szintje ugyanis merőben más.

A brit rövidszőrű nem tipikus ölmacska. Szereti az alkalmi babusgatást, de nem követeli az állandó és osztatlan figyelmet. Jobban szeret messzebbről figyelni, mivel függetlenebb és kevésbé híve a szeretet fizikai kimutatásának. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy brit rövidszőrű ne imádná gazdiját, hiszen rendkívül hűséges és ragaszkodó. De tény, hogy nem kifejezetten szeret ölben lenni. Ezzel ellentétben a skót lógófülű egy igazi szeretetgombóc. Szeret odabújni a gazdihoz, és játékosságban is felülmúlja fajtársát. Ezeknek köszönhetően sokkal több figyelmet igényel, és nagyon nehezen viseli, ha hosszabb időre egyedül marad.

Mindkét fajta viszonylag lusta, de a henyélés képzeletbeli dobogóján a brit rövidszőrű áll. A játékhoz is noszogatni kell, hogy megmozduljon. A pihenés iránti vágy egyébként mindkét fajta esetében, különösen idősebb korban problémás lehet. Így ugyanis igen hajlamosak lehetnek az elhízásra, és az olyan kísérő betegségekre, mint a cukorbetegség, a szívbetegség, vagy az ízületi degeneráció.