Macskákat is juttattak haza: ilyen volt a szilveszteri állatmentés 2024-ben

Bár javarészt a kutyák szöknek szilveszterkor a tűzijátéktól való félelmükben, idén több macskát is meg kellett menteniük a Szilveszteri Állatmentő Ügyelet önkénteseinek. A szervezet vezetőjével, Pintér Attilával beszélgettünk.

Immár 10 éve, hogy a Szilveszteri Állatmentő Ügyelet önkéntesei készenlétben állnak az év utolsó, illetve a következő év első napjaiban. Az ország minden szegletében várják a hívásokat elveszett és megtalált, sérült és ijedt állatokról. Mint kiderült, idén is ezres nagyságrendben volt szükség a munkájukra, azonban a számok némileg csökkenő tendenciát mutatnak az előző évhez képest.

A még gazdájukat kereső, az ügyelet által talált kutyák fotóit az alábbi képre kattintva tudod megnézni.

500 ember mentette az állatokat szilveszterkor

A 2024–25-ös év fordulóján mintegy 500 önkéntes segítette a Szilveszteri Állatmentő Ügyelet munkáját országszerte. Amint azt Pintér Attila, a kezdeményezés fő szervezője lapunknak elmondta, mind a 19 vármegyében jelen voltak az ünnepi időszak során. A legtöbben Pest vármegyében, és azon belül Budapesten voltak, de szép számmal álltak készenlétben Fejér, Baranya és Győr-Moson-Sopron vármegyékben is.

„Azt, hogy az önkéntesek önmagukban mennyi állatot mentettek, nem tudjuk, de valószínűleg ezres nagyságrendről lehet szó, mert csak az ügyelethez közel 700 állatot jelentettek be Facebookon, és telefonon keresztül még több mint százhoz kértek segítséget. Ez valamennyivel kevesebb, mint az elmúlt években, de nagyon ennek sem örülhetünk. Egyrészt mert nyilván sok kutya nem jut el hozzánk; vagy azért, mert hamar hazakerül a chipnek és a helyi állatmentőknek köszönhetően, vagy mert soha nem keresi a gazdája” – összegezte kérdésünkre Pintér Attila, hangsúlyozva a gazdik hosszú távú felelősségét.

Szomorú statisztikai adatokat is sikerült megtudnunk; a szilveszteri ügyeletesekkel kapcsolatba került állatok közül 15-en nem élték meg 2025-öt.

Sok gazdit keresnek még

„A fenti számok szinte mind kutyákat jelentenek, idén ugyanis 10 macskát jelentettek nekünk, és nem sokkal több szokott lenni máskor sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cicákat ez a probléma nem érinti. Egyrészt sok a kóbor macska, akikre senki sem figyel, de sok a kijárós is, akik miatt az embereknek nem tűnik fel egy macska az utcán. Valamint a macskák sokkal inkább távol tartják magukat az idegenektől, mint egy kutya, ezért nehezebb is őket észre venni” – összegezte a szilveszteri állatmentés vezetője. „A tűzijátékozók nagy része sem a törvényeket, sem az alapvető együttélés normáit nem tartja be. Már december elején több városból jelezték, hogy esténként lőttek fel tűzijátékot, és minden évben karácsony végétől az év első hétvégéjéig bármikor, akár fényes nappal is tűzijátékoznak, pedig csak szilvesztereste lenne erre lehetőségük a törvény szerint. A petárda birtoklása már 20 éve tilos, mégis minden évben használják a pirotechnika szerelmesei.”

A vadállatok is veszélyben vannak szilveszterkor

Kevesen gondolkodnak el a vadállatok, madarak, rovarok, vagy éppen a települések környékén található erdő rejtekében élő, védendő őshonos állataink, például a vadmacskák helyzetén. A szilveszteri durrogtatás, a többnapos fényszennyezés ugyanis rájuk is rossz hatással van. Az elmúlt években az egész világon több tragikus esemény kiváltó oka volt az év utolsó napján használt tűzijáték.

„A hazai példák közül Tata esete az, ami sok mindenre rámutat, mert ott 2018 óta tilos a pirotechnikai eszközök használata több hónapon keresztül az ott telelő vadludak miatt. Ennek ellenére két éve ezt nem tartották be az ott élők, így az akkori 30 000 vadlúdból alig több mint ezer (!) maradt a tavon” – összegezte a Szilveszteri Állatmentő Ügyelet vezetője. „Viszont a tavalyi és az idei szezonban, a hatóságok és az önkéntesek munkájának köszönhetően, a 90%-a az állománynak a tavon maradt. Ez pedig remek példát mutathatna a ország többi településének, mert

ünnepelni anélkül is lehet, hogy mások életét veszélyeztetnénk vele.

A Szilveszteri Állatmentő Ügyelet ideiglenes állatmentő szolgálat, így támogatásukra közvetlen lehetőség nincs, azonban kíváncsiak voltunk arra is, miként tudnánk mi, hálás gazdik, állatszerető emberek segíteni munkájukat. Pintér Attila szerint az lenne a legnagyobb támogatás, ha nem lenne szükség a munkájukra, ehhez viszont mind a gazdik, mind a bulizók oldaláról sokkal több empátiára lenne szükség.