Megtaláltad – megtarthatod? Jog szerint így lesz a tiéd a talált állat

Állatvédelmi szakjogászt kérdeztünk, milyen feltételekkel válhat egy mentett jószág a saját kedvenceddé.

Akkor, amikor a kóbor és kidobott állatok túlzás nélkül elárasztják a menhelyeket, azt gondolhatnád, mindenki csak örül, ha befogadsz egy utcán talált jószágot. Ám nem ilyen egyszerű a helyzet, ha annak a jogi oldalát nézzük. Dr. Kajó Cecília magyarázta el, mikortól válik egy mentett négylábú hivatalosan a tulajdonoddá.

A jogászhoz intézett kérdés, illetve az alábbi írás apropóját egy saját élmény adta – amit ebben a cikkben részletesen el is mesélek –, miszerint az udvarunkba szegődött, mostanra sajátunkká vált cicánkról évek múltán derül ki, hogy chipezve van. Ezt részemről egy kisebb pánik követte, attól tartva, vissza kell adnom szeretett kedvencünket az eredeti gazdájának. Hogy jogos volt-e a riadalmam, arra megkaptam a választ.

Az állam feladata

Mint dr. Kajó Cecíliától megtudtuk, „a kóbor állatok befogása, megfelelő telephelyre szállítása és a tulajdonos keresése alapvetően az állam feladata. A befogás utáni 15. napon az állat tulajdonjoga az államra száll és kis túlzással azt kezd vele, amit akar.”

A jogász ehhez hozzáteszi, hogy ezen szabállyal részben konkurál a Polgári Törvénykönyv egyik tulajdonszerzési módja, miszerint tulajdont valami fölött szerezhetünk vásárlással, ajándékozással, örökléssel, de például találással is.

A bűvös határidő 90 nap

Arra is választ kaptunk, mi az az átmenetinek mondható idő, ameddig a megtaláló köteles keresni az állat gazdáját. Ezt a jog 90 napban határozza meg. Fontos kitétel, hogy a keresés tényét tudni kell bizonyítani is. Erre megoldás a megtalálás napján, illetve a határidő leteltekor kért jegyzői igazolás. Amennyiben pedig a keresés sikertelen, úgy a tulajdonjog a megtalálóra száll.

Mint a szakember kiemelte, problémát többnyire a fajtatiszta vagy fajtajellegű állatok szoktak jelenteni.

„A gondok akkor szoktak adódni, ha fajtatiszta vagy fajtajellegű, cuki kölyökkutya vagy elragadóan gyönyörű macska a találat. Nem ritka, hogy az állatvédő szervezeteknél egyszerre több mint tízen jelentkeznek mint „eredeti gazdák”, és állítják, hogy tudják bizonyítani a tulajdonjogukat is. Ilyenkor a találó hálás, egyben hálátlan feladata, hogy eldöntse, kinek és milyen bizonyítékok alapján hisz. Dönthet úgy is, hogy egyiknek sem adja vissza az állatot, mert nincs meggyőződve róla, hogy a valódi tulajdonossal áll szemben” – magyarázza a jogász. Hozzátéve: utóbbi esetben a megtalálónak vállalnia kell egy esetleges feljelentés vagy per kockázatát, amiben jogtalan elsajátítással fogják vádolni.

Mi lehet a kimenetel?

Ha a magát eredeti tulajdonosnak valló személy nem tudja minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy valóban övé az állat, úgy nem is kapja azt meg. Ám a megtalálónak ehhez legalább 1,5-2 évig ideje egy részét különböző hatóságoknál – rendőrségen, bíróságon – kell töltenie, meghallgatások résztvevőjeként.

Ha évek múltán derül fény a mikrochipre

Maradva a saját történetemnél, a szakjogász arra is választ adott, mi a helyzet akkor, ha évekkel később veszik észre, hogy a mentett állatban van transzponder.

„Ha évek múltán derül ki, hogy a talált állatban volt mikrochip, és azonosítani és értesíteni lehetett volna az eredeti gazdát, ott a legfontosabb kérdés, hogy ki hibázott, hiszen övé a felelősség. Ki nem tudta helyesen leolvasni a chipet és mit tud, mit hajlandó évek múlva a hibája kijavítása érdekében meglépni? A tulajdonjog nem évül el, a visszakövetelésre azonban az állam egy idő után nem ad segítséget, vagyis több év múlva hiába teszünk feljelentést és hiába indítunk pert, a követelés kikényszeríthetőségének elévülése miatt azokat el fogják utasítani” – derül ki a hivatalos eljárásmenet, illetve annak elmaradásának oka.

Az pedig már csak költői kérdés, hogy abban a helyzetben, ha az eredeti gazda ennyi idő múltán visszakövetelné az állatot, hogy vajon miért nem kereste korábban? Természetesen előfordul, hogy kereste, csak nem találta, hiszen a macskák nagy távolságok megtételére képesek, ahogy a kutyák is gyakorta bukkannak fel településekkel arrébb.

Tanulság

Ahogy a jogász összegezte az elmondottakat, a talált állatok által felvetett kérdések több szempontból tanulságosak:

A találással kapcsolatban az a legnagyobb leszögezendő tanulság, hogy felelősség jár vele, és kockázata is van. Sőt, sokszor megoldhatatlan dilemma elé is állítja a találót, például ha tudja, hogy akinek vissza kellene adnia az állatot, nem jól tartja, vagy esetleg egyenesen bántalmazza, kínozza is. Az sajnos nem egyértelműen csereszabatos dolog a jog szempontjából, hogy valaki eldöntheti, hogy egy állatával rosszul bánó gazdának nem adja vissza azt. Ez a hatóságra tartozik.

Ha valaki úgy ítéli meg, hogy az eredeti tulajdonos rosszul bánt az állattal, akkor feljelentést kell tennie a rendőrségen. Itt a bántalmazás, állatkínzás leírása és a bizonyítékok csatolása mellett kérnie kell az állat lefoglalását, illetőleg azt, hogy az eljárás ideje alatt tartsák a megtalálónál, azaz nála.

Minden más saját egyéni lépés, akármennyire is jót akarunk az állatnak, önbíráskodásnak tűnik a jog szempontjából

– hangsúlyozza a szakember.