Ezeket a fajtákat nemcsak árulni, még tenyészteni is tilos – elmondjuk miért
2023. május 31 - Képek: Getty Images Hungary
2023. május 31 - Képek: Getty Images Hungary
A teacup, a miniatűr és a törpe cicák létrehozásához az egészség kapcsán a tenyésztőknek komoly kompromisszumokat kell kötniük. Nagyon veszélyes játékba bonyolódunk, ha a tenyésztés során a külső jellemzőket helyezzük kizárólag előtérbe. Ezek a macskák tagadhatatlanul aranyosak, és persze sosem az állat hibája, hogy egy bizonyos testbe született, azonban felelős állatartóként el kell gondolkodnunk a következményeken.
A következőkben megmutatunk mindent, amit érdemes tudni a teacup, a miniatűr és a törpe macskák egészségéről és tenyésztéséről.
A teacup cica nem egy önálló fajta; azt nevezzük így, amikor a tenyésztés során bármilyen fajtát a lehető legkisebb méretűre tenyésztenek. Míg egy átlagos macska súlya 4-5 kg, addig ezek a cicák felnőtt korukban sem többek 2,5-3 kilogrammnál. Ezt úgy érik el, hogy egy méreten aluli kandúrt és nőstényt pároztatnak. Minden generációból következetesen kiválasztják a legkisebb egyedeket, hogy fokozatosan csökkentsék a fajta méretét. De az is előfordul, hogy spontán mutáció következtében maradnak ezek a macskák ilyen kicsik. A külső jellemzőik a méreten kívül mind megmaradnak, tehát ennek a mutációnak a következtében arányosan lesznek kisebbek.
A miniatűr macskák iránti fokozott érdeklődés lehetővé teszi, hogy a felelőtlen tenyésztők és szaporítók magasabb árat kérjenek el az alomban megjelenő méreten aluli egyedekért. Az igazi miniatűr macskák olyan tenyésztési vonalakból származnak, ahol a méretjellemzőket szabályozták, vagy manipulálják szelektív tenyésztéssel, ahogy azt a teacup macskák esetében leírtuk. A teacup és a miniatűr cicák között méretbeli különbség van. Míg a miniatűrök is arányos kisebbek normál társaiktól, addig nem olyan picik, mint a teacupok. Termetük nagyjából a fele egy átlagos macskáénak.
A törpe macskák testi arányait tekintve törzsük hosszabb, lábuk rövidebb. Hasonlóak a corgik vagy a tacskók felépítéséhez, törpeséget egy genetikai mutáció okozza. A munchkin fajtát több normális méretű fajtával keresztezték, aminek következtében a méretük és arányaik változtak, az egyedi külső jellemzőik azonban megmaradtak. A Dwarf Cat Association nevű szervezet szerint a főbb ilyen fajták az alábbiak:
Ezeket a kombinációkat még leírni is rosszulesett. A törpe macskákat az Egyesült Államokon kívül szinte sehol nem ismerik el hivatalosan. Több országban betiltották a tenyésztésüket és forgalmazásukat a kedvtelésből tartott állatok védelméről szóló európai egyezmény értelmében.
A legnagyobb probléma az, hogy egy normál méretű macska fizikai adottságai és az azokhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok felerősödnek a kisebb test hatására. Például ha egy perzsa macska nyomott orra a szelektív tenyésztés következtében a miniatűr vagy teacup mérete miatt még kisebb és még rövidebb lesz, az fokozza a légúti problémák kialakulásának esélyét és a kockázatukat is. A szakértők szerint az ilyen cicák nagyobb valószínűséggel szenvednek még szem- és az orrfertőzésétől, állkapocsproblémáktól, valamint policisztás vesebetegség kialakulásától is.
A fajtától függetlenül minden teacup és miniatűr nagyobb valószínűséggel szenved száj- és fogászati betegségekben, nem képesek olyan hatékonyan szabályozni a testhőmérsékletüket, továbbá kisebb méretű csontjaik és ízületeik hajlamosabbá teszik őket az ízületi gyulladásra és a sérülésekre. Valamint a következők is gyakran megjelennek náluk:
A szakértők szerint az ilyen pici macskák mentális problémáktól is szenvedhetnek, ugyanis apró méretük korlátozhatja őket a mindennapi életükben. Az ösztöneik a futáshoz, ugráshoz, vadászathoz, mászáshoz és önápoláshoz mind meglesznek, de ha a testük alkalmatlan rá, az komoly frusztrációt okozhat.
A munchkint 1991-ben az International Cat Association (TICA) hivatalosan is elismerte, ám előtte is és azóta is folyamatos viták kereszttüzében áll a fajta. A kritikusai szerint olyan hát- és csípőproblémáktól szenvednek, mint a hasonló testfelépítéssel rendelkező kutyák. Azonban az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt egyelőre nem sikerült még tudományosan bizonyítani.
Az általános egészségügyi állapotukkal kapcsolatos vélekedések is megoszlanak, átlagos élettartamuk azonban 12-14 év, amely a macskák átlagos életkorát tükrözi. Sokan azonban úgy vélekednek, hogy testfelépítésük mindenképpen korlátozza őket, sőt az ugrás területén érthető módon nincsenek akkora sikereik. Ez esetleg arra engedhet következtetni, hogy rövid lábaiknak köszönhetően fájdalmaik vannak. Fajtára jellemző betegségek náluk is előfordulnak, úgy mint a lordosis, a tölcsérmell, az osteoarthritis, a pajzsmirigy-túlműködés, az urémia és a limfoszarkóma.
A munchkin és a vele keresztezett fentebb is említett különböző fajták azonban a Dwarf Cat Association-ön kívül sehol sem elismertek, a legtöbb országban betiltották a tenyésztésüket is! (Kivételt képez ez alól a minuet, a lambkin és a minskin, akit elismer a TICA, a kinkalow pedig kísérleti státuszban van náluk. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ugyan nemzetközi szervezet, a székhelyük Texasban van.)
Ezeknek a cicáknak a tenyésztése a legkisebb tekintettel sincs magára az állatra, csak és kizárólag azért „készítjük” őket ilyenre, hogy cukibbak és ezáltal eladhatóbbak legyenek. Olyan érzésünk van velük kapcsolatban, mintha az ember újra abba a hibába esne, hogy csak azért tesz meg valamit, hogy anyagi hasznot szerezzen belőle.
Addig, amíg figyelmünket az ilyen fajták tenyésztésére fordítjuk, megfeledkezünk arról, hogy számtalan macska él a Földön, akik egészségesek, de nemkívánatosak. Érdemesebb lenne inkább ezen probléma megoldásába fektetni az energiáinkat.
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek