Veszett macska támadt emberre: soron kívüli vakcinázást rendeltek el

Az egyre súlyosbodó helyzet miatt dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos rendkívüli vakcinázást rendelt el a leginkább érintett országrészben.

Ahogy folyamatosan beszámolunk róla, az utóbbi időben egyre aggasztóbb hírek érkeznek a veszettség hazai helyzetének alakulásáról. Az Index tájékoztatása szerint a legsúlyosabb eset januárban történt Milotán, ahol egy veszett macska emberre támadt.

Már 30 állatban mutatták ki

A fertőzés főként az ukrán határ menti területeket érinti. Mint dr. Pásztor Szabolcs magyarázta, ennek oka, hogy a szomszédos országban, a háború következtében a helyi hatóság nem tudta elvégezni a szokott veszettségmentesítő programot. A fertőzött vadállomány pedig Magyarországra is behurcolta a vírust, ami 2017 és 2022 között egyáltalán nem volt jelen idehaza. Azóta azonban már 30 esetet regisztráltak, köztük rókát, kutyát, aranysakált és macskát is.

Miképp az országos főállatorvos megerősítette, az aktuális helyzet miatt indokolttá vált, hogy ne csak a megszokott évi kétszeri – tavasszal, illetve ősszel történő – vakcinázással, de soron kívül is védjék a vadállományt. Emiatt a február 24-i hétvégén Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye teljes területén csalétket szórtak ki a rókák immunizálása érdekében. A kisrepülőgépről kijuttatott, küllemében leginkább csokoládépralinéra emlékeztető csali belsejében rejlő kapszula immunizálja az azt elfogyasztó állatot.

Eltérő tünetegyüttesben jelentkezhet

Amit fontos tudnod, hogy a betegség tünetei különfélék lehetnek: van, amikor vadságban, dühöngésben, és a klasszikus ábrázolás szerint habzó szájban mutatkozik meg (ez az úgynevezett „dühöngő” veszettség), ám előfordul, hogy a veszett állat épp fordítva, nagyon szelíd és barátságos lesz (ez a „csendes” formája). Így ha bármilyen vadállat gyanúsan közel merészkedik hozzád, légy nagyon óvatos, és semmiképpen se akard megsimogatni.

A veszettség egyértelmű tünetei lehetnek a zavartság, de a gyanúsan szelíd viselkedés is, ezért ne tévesszen meg senkit, ha így közelít hozzá egy róka, mert ezek után következhet be a hirtelen, akár végzetes harapás

– hívta fel a figyelmet dr. Pásztor.

Az orvos a barátkozó rókát említi, de ugyanígy bármilyen fertőzött vadra jellemző lehet a viselkedésmódosulás.

A macskák inkább dühöngenek

A Nébih tájékoztatója szerint a macskákra inkább a dühöngő verzió jellemző. Ilyenkor izgatottság, agresszív fellépés, kóborlás, ehetetlen dolgok, például föld fogyasztása jelentkeznek. Később ezekhez réveteg tekintet, kancsalság, az állkapocs lógása társulhat, és a nyelési nehézség miatt jellemző a nyáladzás is. Idővel görcsök lépnek fel, majd a veszett állat megbénul, végül elpusztul.

Ezzel szemben a csendes változat esetén az állat „levert, kedvetlen, étvágytalan, a nyelés fájdalmassága következtében nyálzik, és nem képes inni sem, majd bénulásos tünetek alakulnak ki, végül az állat elfekszik és elpusztul.”