A vörös rókák a kutyafélék legmacskásabb képviselői

Ugyan a vörös rókák a kutyafélék családjába tartoznak, számos hamisítatlanul macskás viselkedésmintával és külső jellemzővel rendelkeznek.

A következőkből megtudhatod, hogy mennyiben macskaszerű egy vörös róka viselkedése és megjelenése.

A vörös róka macskás viselkedése és tulajdonságai a következőkben nyilvánulnak meg

1.) A róka bajusza akár a cirmos cicáé

A vörös rókának is hosszú, macskaszerű bajuszszálai (vibrisszái) vannak, sokkal hosszabbak, mint a kutyaféléké. Valamint a macskákhoz hasonlóan a mellső lábaik csuklórészén hátul is hordanak ilyen szálakat, amelyeket „tapogatóként” használnak. Ezek is segítik őket az éjszakai vadászatban. Ráadásul a cirmosokhoz hasonló, hosszú, vékony, ék alakú szemfogakkal rendelkeznek, amelyek kiválóak a tépéshez.

2.) Karmaik félig visszahúzhatók

A rókák karmai is macskaszerűek, amelyek részben visszahúzhatók, de valamivel merevebbek és értelemszerűen nagyobbak is.

Ezen jellemzőjük és egyensúlyérzékük teszi lehetővé számukra a fáramászás képességét is; akár 90 fokban álló fatörzsre is képesek felkapaszkodni. A legtöbb rókaféle igen tehetséges ebben, ám a szürke róka viszi a prímet. A kutyafélék közül a rókák az egyetlenek, amelyek képesek akár a fák tetején is nyugovóra térni, akár a macskák.

3.) Úgy gyilkolnak, mint a cicák

Más kutyaféléktől eltérően a rókák nem rázzák halálra a zsákmányukat. A macskákhoz hasonlóan lesből támadnak, és folyamatos nyomást gyakorolnak a prédára a szemfogaikkal egészen addig, amíg a központi idegrendszer össze nem omlik.

A tudósok felfedezték, hogy amikor a róka látja a zsákmányát, bármilyen irányból ráveti magát. Ám amikor nem látja a zsákmányát (például magas fűben vagy hóban), északkelet felé, északtól 20 fokkal eltérve ugrik rá. Úgy gondolják, hogy a rókák a hallásuk és a föld mágneses mezejének segítségével határozzák meg a zsákmány távolságát, amikor vizuális jelek nélkül csapnak le. A föld mágneses mezeje körülbelül 60 fokkal lefelé dől a vízszinteshez képest. Amikor a róka előre lopakodik, és egy egeret hallgat, azt a pontot keresi, ahol a hang szöge metszi a mágneses mező lejtését. Ebben a pontban a róka egy rögzített távolságra van az egértől, és tudja, milyen messzire kell ugrania. A rókák az egyetlen ismert emlősök, akik ezt megteszik.

Továbbá, a kutyafélék nagy részétől eltérően, a rókák csak rendkívül kivételes esetekben vadásznak falkában. Ez csak akkor fordulhat elő, ha valamiért egy kifejezetten nagy prédát szeretnének elejteni.

4.) Úgy játszanak a zsákmányukkal, mint a macskák

A macskák esetében gyakran megfigyelhető, hogy opportunista vadászként akkor is elejtik a zsákmányt, ha éppen nem éhesek. Nem ritka jelenség ezzel párhuzamban az sem, hogy ezzel a zsákmánnyal, mielőtt elpusztítanák, játszanak még egy keveset; hogy ez miért van, arról itt olvashatsz. Nos, ezt a viselkedést a vörös rókáknál is megfigyelték.

Ez a kis vörös a Bükki Nemzeti Parkban egy pocokkal adja elő a macska-egér játékot:

5.) Mindkettőjük pupillája függőleges

A rókák és a macskák pupillája is egy függőleges hasíték, amely gyakori az éjjel vadászó ragadozók között, ugyanis könnyebben jut át rajta a fény, így gyenge fényviszonyok között is kiválóan látnak, valamint ennek köszönhetően a mélységet is jobban érzékelik. A függőleges pupilla előnyeiről itt olvashatsz bővebben.