Amerikai csonkafarkú macska fajtaleírás: a bűbájos különlegesség, aki a világ végére is elkísér

Egyes színváltozatokban kifejezetten vad külseje van, de ez a cica egy igazán emberszerető és bájos kedvenc, aki imádja szerettei társaságát.

Az amerikai csonkafarkú szerető és hihetetlenül intelligens macska, jellegzetes megjelenéssel. Rendkívül interaktív cica, aki nagy odaadással kötődik emberi családjához. Egyszerre szórakoztatja a gazdit bohóckodásával, és meleg, puha vállat biztosít, ha szeretett emberének épp lelkisegélyre lenne szüksége. Az amerikai csonkafarkú a játékok iránti rajongásáról ismert, és órákon át képes velük mókázni. Gyakran kezdeményez játékot gazdáival, és otthonában demonstrálja vadászösztöneit, ha elkapja a levegőben repülő rovarokat, amelyek azt a végzetes hibát követték el, hogy beléptek a területére.

Eredete

A csonkafarkú macskák egy olyan természetes genetikai mutáció eredményei, amely megrövidült farkat okoz. Az évszázadok során különféle helyeken jelentek meg, Japántól a Man-szigetig ilyen cicák. Néha pedig a megfelelő emberek felfigyelnek rájuk, és íme! Új fajta születik. Ilyen volt az amerikai bobtail, azaz csonkafarkú is, amely egy rövid farkú cicától származik, akit John és Brenda Sanders szerzett egy arizonai nyaralás során. Yodinak nevezték el, és ő lett a fajta alapító atyja a ’60-as években, amikor a Sanders nőstényével, Mishivel párosodott, miután hazaérkeztek Iowába.

Yodi és Mishi cicáinak is rövid farka volt, ami arra utal, hogy a tulajdonságot egy domináns gén okozta. Mindy Shoultz, a család egyik barátja, akinek már volt tapasztalata a perzsák tenyésztésében, Charlotte Bentleyvel szövetkezett, hogy a szokatlan macskákat fajtává fejlessze. A kiscicákat más, természetesen rövid farkukkal rendelkező macskákkal pároztatták, akiket az Egyesült Államokban és Kanadában számos helyen találtak. Szelektíven tenyésztették a cicákat, hogy nagyok és erősek legyenek, vad megjelenéssel, de kedves természettel. A fajta kifejlesztéséhez használt egyik példány sem rendelkezett törzskönyvvel, házi rövid- és hosszúszőrű egyed volt. Most, évtizedekkel később, már nincs szükség ilyen keresztezésre, mert a macskák törzskönyve hosszabb, mint a farkuk.

A Nemzetközi Macskaszövetség 1989-ben elfogadta az amerikai csonkafarkút új fajtakategóriájába, és 2002-ben teljes elismerésben részesítette. A fajtát a Cat Fanciers Association és az American Cat Fanciers Association is elismeri.

Fajtastandard

Az amerikai csonkafarkú macska lehet hosszú vagy rövid szőrzetű is. A fajtánál minden szín és mintázat megengedett, de az preferált, ami a leginkább vad és autentikus külsőt adja neki. Lassan érik, 2-3 éves korára éri el végleges méretét. Felépítése izmos, atletikus, teste kissé szögletesen hat. Mellkasa telt és széles, csípője kissé magasabban helyezkedik el, lapockái pedig kiemelkednek. Erős csontozatú, izmos lábai sportos megjelenést kölcsönöznek a cicának. Mancsai kerekdedek. Farka rövid, kifejező és hajlékony, lehet egyenes, enyhén meggörbült vagy ívelt. A feje széles, ék alakú, a bajuszpárnák húsosak, az áll pedig erős. A szem formája a szemöldökkel kombinálva adja a fajtának természetes vadász tekintetét, valamint az intelligencia és az éberség kifejezését. Fülei közepesen nagyok, végük lekerekített. Testtömege körülbelül 3-7 kg. Várható élettartama 13-18 év.

Jelleme

Tegyük fel, hogy szereted a golden retriever személyiségét, de mérete és energiaszintje egy kicsit több, mint amit elbírsz. Az amerikai csonkafarkú szerelmesei azt ajánlják, tekints egy pillantást kedvenc cicájukra! Aranyszívű, szerető kedvenc, aki odaadó gazdái iránt, követi őket, szeret velük játszani, szépen sétál pórázon (természetesen egy kis gyakorlás után), és kedvesen fogadja a vendégeket.

Ő egy okos macska, aki szereti a kirakós játékokat, a trükkök tanulását és az apportírozást. Nem olyan hangos, mint egyes fajták, de örömét kellemes nyávogással, valamint a szokásos dorombolással közvetíti.

Ideális környezet

Az amerikai csonkafarkú ideális háziállat szinte bárki számára, bármilyen élethelyzetben. Ez az erős, nagytestű macska szépen alkalmazkodik a családi élethez: gyerekekkel vagy más háziállatokkal is jól kijön, de szorosan kötődik az egyedülálló emberekhez is. Nyitott, barátságos temperamentuma miatt – még idegenekkel is – az amerikai csonkafarkúkat gyakran alkalmazzák terápiás macskáknak. Csak mérsékelt mennyiségű testmozgásra van szüksége, így boldogan élhet kisebb otthonokban, és köztudottan élvezi a mobil életmódot, így könnyű vele utazni is.

Ápolás

Az amerikai csonkafarkú viszonylag kevés gondozást igénylő macska. Hetente egyszer vagy kétszer át kell kefélni bundáját, hogy eltávolítsd a kihullott szőrt, és az megőrizze fényét és egészségét. A fajta évente kétszer a szokásosnál többször hullajtja szőrét az évszakok változásai miatt, és ezekben az időszakokban gyakoribb fésülést igényelhet. Karmait vágni kell, ha a kaparófa nem koptatná őket eléggé. A szemek és a fülek tisztaságát mindig ellenőrizni kell. Ha piszkosnak tűnnek, finoman ki kell őket tisztítani. Érdemes cicádat már kölyökkorában hozzászoktatni a rendszeres ápoláshoz, így később nem okoz majd gondot számára a folyamat.

Gyakori egészségügyi problémák

A farok nélküli cicáknál gerincproblémák léphetnek fel, amelyek széklet-inkontinenciához vezethetnek. A gerincbetegségek mellett az amerikai csonkafarkúaknál előfordulhat policisztás vesebetegség (PKD), illetve hipertrófiás kardiomiopátia is, ami a szívizom megvastagodását jelenti.