Burmilla fajtaleírás: a fajta egy titkos légyott eredménye

A burmilla egy igen fiatal fajta, mindössze 30 éves múltra tekint vissza, ugyanakkor a nagyobb, fajtatiszta macskákat nyilvántartó szervezetek már mind hivatalosan is elismerik.

A burmilla létrejötte egy balesetnek köszönhető, ám annyira megragadta a macskarajongók figyelmét gyönyörű külleme és elragadó jelleme, hogy célzott tenyésztéssel létrehozták a fajtát.

A burmilla eredete

A fajta eredete több mint 30 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Miranda von Kirchberg bárónő egy csincsilla árnyalatú perzsa kandúrt, Jemari Sanquist vásárolta meg házi kedvenceként férje számára. Nem sokkal az ivartalanítás előtt Jemari véletlenül találkozott egy koraérett, lila színű burma nősténnyel, Bambino Lilac Fabergével. Amikor egy takarítónő véletlenül nyitva hagyta Fabergé ajtaját, az ki tudott menekülni; kalandozása során pedig összefutott Jemarival, és párosodtak is. Ebből a nászból születette meg a burmilla macskák legelső alma, vagyis 4 nőstény cica, amely mindegyike rövid szőrű volt és ezüst színű, fekete árnyalással. Ezek az 1981. szeptember 11-én Angliában született cicák annyira vonzónak bizonyultak, hogy úgy döntöttek, tenyésztési programba kezdenek velük. A burmillák bár valóban kivételes macskák, a mai napig is kifejezetten ritkák világszerte. Az elnevezés a két szülő fajtájára utal: BURM(ese-chinch)ILLA.

A burmilla megjelenése

A burmilla egy közepes méretű macska, izmos, de elegáns testtel. A fej formás megjelenésű, a lekerekített felső része és jól fejlett áll megteremti az egyensúlyt. A szemek bármilyen zöld árnyalatúak lehetnek. Fiatalkorban egészen sárgás árnyalatban is pompázhatnak, amely a kor előrehaladtával alakul zölddé. Az összképnek nagyban kell emlékeztetnie minket a burmára, de összességében egy a burmilla arckifejezése nyitottabb, kedvesebb. Nem hajazhatnak a perzsákra, vagyis nem lehet nyomott arcuk, rövid lábaik és kicsi füleik. Megkülönböztető jellemzője a csillogóan ezüst bundája, valamint az orr, az ajkak és a szemek jellegzetes, sötét színű „sminkje”.

A fajta két szőrhosszúságban érhető el; elfogadott a félhosszú és rövidszőrű változat is. A bunda selymes és fényes, de az kikötés a hosszúszőrű változat esetében is, hogy a nem igényelhet intenzív ápolást a kültakaró. Nem nézhetnek ki úgy a macskák, mint a csincsilla perzsák, azaz nem lehet nagy, dús szőrzetük.

A burmilla jelleme

A burmilla egy igazán elragadó teremtés; keveredik benne a burma huncutsága és igényessége, valamint a perzsa könnyed lazasága, játékossága és szociálissága. Független macska, aki imádja gazdáját, és különösen jellemző rá, hogy felnőtt korában is mutat kiscica-szerű jellemvonásokat. Többek között emiatt is olyan szórakoztató. Ennek ellenére azonban sosem túlzó, kifejezetten csendes és gyengéd, aki jól kijön a gyerekekkel és más állatokkal is, ha megfelelően szocializáltuk. Az intelligens, érdeklődő természete ragaszkodásával és lazaságával kombinálva egy igen csábító személyiségű cicát eredményez, akit lehetetlen nem kedvelni. Még azoknak is, akik nem vallják magukat kifejezetten macskásnak.

A burmilla számára ideális környezet

A burmilla kezdő macskások, családosok és idősek számára is remek választás lehet; egyszóval szinte bárki számára megtestesítheti az eszményi társat. Fontos azonban kiemelni, hogy a burmilla ragaszkodó természete miatt a magányt, az unalmat nehezen viseli.

A burmilla ápolása

Ahogy bármilyen macskánál, úgy a burmillánál is rendszeresen meg kell tisztítani a szemeket, a füleket és a napi, minden másnapi fogmosást is javasolt rutinná formálni. Ahogy arra a korábbiakban már kitértünk, még a hosszú szőrű változat sem igényelhet extra ápolást. Ennek ellenére a bunda heti egyszeri, alapos átkefélése elengedhetetlen annak érdekében, hogy elkerüljük a csomósodást és a filcesedést.

Etessük kedvencünket minden esetben a pénztárcánkhoz mérten a lehető legjobb minőségű, legmagasabb fehérjetartalmú, állapotának és korának megfelelő eledellel. Továbbá gondoskodjunk arról is, hogy mindig legyen előtte friss víz és naponta lapátoljuk ki az almát.

A burmilla gyakori egészségügyi problémái

A burmilla várható életkora 15-18 év, kifejezetten egészséges fajtának számít. A rendszeres parazitamentesítésről, féreghajtásról, oltásokról, chipezésről, és az évenkénti, 7 éves korán után pedig félévenként orvosi rutinellenőrzésekről azonban az esetében se feledkezzünk meg!