Hócipős macska fajtaleírás: a különleges mintázatú cica, aki egész évben hócipőt visel

Hogy honnan ered a neve, azt nem nehéz kitalálni: a jellegzetes fehér lábai olyanok, mintha a cica egy zoknit viselne. A különleges jelenség természetes genetikai mutáció eredménye, éppen ezért a fajtastandardnak megfelelő tenyésztése igen nehézkes.

A hócipős macska ritka fajta, részben a fajtaszabványoknak megfelelő jelölésekkel és mintákkal rendelkező cicák tenyésztésének nehézségei miatt. A hócipős mintázat a recesszív génekre és egyéb tényezőkre támaszkodik a kívánt eredmények eléréséhez. Az egyik gén, amely a „V” arcmintázatot okozza. Ha a megszületett utódok két domináns gént tartalmaznak, ami szükséges a mintázathoz, akkor a tulajdonság nagyobb lesz, mint egy olyan cica esetében, amelynek egy domináns génje van. Más tényezők azonban befolyásolhatják a jellemzőt, ami megnehezíti az eredmény előrejelzését. Egy másik probléma a fehér csizma, amelyet a “zoknis” gén okozhat. A géneket nehéz irányítani, és sok macska zoknija túlságosan felnyúlik, nem ér fel eléggé a lábon, vagy a macskából teljesen hiányzik a fehérség. Ezért sok hócipős macska általában vagy túl sok, vagy túl kevés fehér jegyet mutat, vagy ezek rossz helyen vannak. A cicák testalkata tovább nehezíti a tenyésztést, mivel a tenyésztőnek el kell érnie a megfelelő fejformát és fülbeállítást, miközben az állat megőrzi az amerikai rövidszőrű testfelépítését és a sziámi hosszát.

Eredete

A fajta Philadelphiából származik és a hatvanas években alakult ki, amikor Dorothy Hind-Daugherty sziámitenyészetében három fehér lábú kölyök született. Mivel megtetszett neki a különleges jegy, úgy gondolta, érdemes ezeket a cicákat tovább tenyészteni. Ezért sziámikat keresztezett amerikai rövidszőrűekkel. Az új fajta azonban több év tenyésztés után sem aratott nagy sikert, ezért Dorothy felhagyott a munkával. A hetvenes években azonban Vikki Olander átvette tőle a stafétát, de néhány évig ő volt az egyetlen, aki foglalkozott volna a hócipős macska tenyésztésével. Idővel azonban másokat is érdekelt a különleges fajta, és a nyolcvanas, kilencvenes évekre egyre több szervezet ismerte el hivatalosan. Várható élettartama 14-20 év.

Fajtastandard

A hócipős macska közepes termetű, rövid szőrű fajta. Teste szögletes, izmos felépítésű. Testtömege maximum 6 kg. Feje kissé ék alakú, kerek vonalakkal és egyenes profillal. Fülei közepesen nagyok, előre nézők, a fültőnél szélesebbek, végük kerek. Szemei nagyok, ferde vágásúak és dió alakúak. Színük élénk kék. Sok egyednek fordított V alakban egy fehér jegy fut végig az arcán. Nyaka közepesen hosszú, lábai arányosak a test többi részéhez. Mancsai kerekek és közepesen nagyok, tömzsik. Farka közepesen hosszú, fokozatosan elvékonyodó a vége felé. Szőrzete rövid, kissé durva tapintású és fényes. Leggyakrabban a fóka és kék színváltozatban találkozhatsz vele, de lehet lila, csokoládé, vörös, krém és teknőc jegy, azonban ezeket az árnyalatokat nem minden szervezet fogadja el. A kiscicák fehéren születnek és 1-3 hetes korukban jelennek meg rajtuk a sötétebb jegyek.

Jelleme

A hócipős macska egyedülálló egyéniség, akivel mindig izgalmas együtt élni. Ez a cica könnyen lehet az úr vagy az úrnő a háznál, de emellett szívesen szórakoztat, rendkívül igényli a figyelmedet és szívesen kommunikál is veled. Nagyon aktív, okos és ragaszkodó társ, idegenekkel szemben azonban tartózkodó. Imádja a simogatást és azt, ha rá figyelnek. Szívesen időzik gazdája ölében, amit hangos dorombolással hálál meg. Igen intelligens, és gyakran megtanulja, hogyan kell kinyitni az ajtót. De eszét arra is használhatod, hogy trükköket taníts neki. Szívesen apportírozik is, sőt sokuk még a vizet is szereti. Aktív macska, aki gyakran időzik a könyvespolc vagy a hűtőszekrény tetején, ahonnan felmérheti, mi történik.

Sziámi örökségének köszönhetően a hócipős macska általában vokális, bár nem annyira, mint említett rokona. Szerencsére lágy, dallamos hangja van, ami kellemes a fülnek. Szívesen meghallgatja, ha elmeséled neki, milyen volt a napod, ám ő is szóvá teszi, ha valamit szeretne.

Ideális környezet

A hócipős macska kedves és jóságos természet, aki általában jól kijön más háziállatokkal, beleértve a kutyákat is. Ennek ellenére minden bizonnyal egy szerető gazdi társasága a legfontosabb számára. Más macskáknál jóval nagyobb az igénye arra, hogy foglalkozzanak vele, ugyanis nagyon nehezen viseli a magányt. Olyan gazdának való, aki sok időt van otthon és szívesen foglalkozik doromboló kedvencével.

Ápolás

A fajta szőrzete könnyen karbantartható. Elegendő heti egy-két alkalommal átfésülni a bundát az elhalt szőrzet eltávolítása és a faggyú eloszlatása érdekében. Karmait vágni kell, ha túl hosszúra nőnének, illetve érdemes fogait is rendszeresen tisztítani. Puha, nedves kendővel időnként át kell törölgetni szemeit. Az esetleges fertőzések elkerülése érdekében használj külön területet a kendőből mindkét szem számára. A fülek tisztaságát hetente ellenőrizni kell. Ha piszkosnak tűnnek, vattakoronggal vagy puha, nedves ruhával, amelyet almaecet és meleg víz 50-50 arányú keverékével benedvesítettél, töröld át. Mivel minden cica kényes alma tisztaságára, így a hócipős macskánál is ügyelj, hogy mindig makulátlan legyen tálcája.

Gyakori egészségügyi problémák

A hócipős macska kifejezetten egészséges fajta. Alkalmanként előfordulhat, hogy görbe a farka vagy kancsal a szeme – ezek sziámi felmenőinek nyomai –, de ezek az esztétikai hibák nem befolyásolják sem egészségét, sem azt, hogy nagyszerű társ legyen.

(Felhasznált irodalom: Szinák János – Veress István: Macskakalauz, Laura Aceti – Viola Autieri: Legjobb barátunk, a macska)