Japán csonkafarkú macska fajtaleírás: a szerencsehozó, integető cica, különleges farokkal

A japán kultúrában nagy szerepe van a macskáknak, így nem véletlen, hogy a csonkafarkú, más néven bobtail esetében is több legenda ismeretes.

A japán csonkafarkú macska igen különleges, ugyanis farkánál csupán néhány csigolya fejlődik ki. De mindegyik egyednek eltérő a farokhosszúsága, valakinek hosszabb, valakinek rövidebb. Az egyediséget egy recesszív gén okozza, ami a csigolyák összeforrását vagy számuk csökkenését okozza.

Eredete

A fajtát legalább ezer évesnek tartják, hiszen különböző dokumentumok, ábrázolások utalnak korai származására. A különleges cica egyes források szerint Kínából vagy Koreából érkezett hajókon Japánba. A fedélzeten rágcsálókra vadászhatott, ám egy német természettudós, Engelbert Kaempfer által jegyzett írásos emlék 1701-ből nem támasztja alá a fajta vadászati képességeit:

[a japánok] csak egyfajta macskát tartanak. Szőrén nagy sárga, fekete és fehér foltok vannak; rövid farka úgy néz ki, mintha elgörbült és eltört volna. Esze ágában sincs patkányokra és egerekre vadászni, csak a nőkkel hordoztatja és simogattatja magát.”

A 17. századig a japán macskákat az arisztokrácia nagyra értékelte. Egy 1601-es rendelet értelmében, amely megtiltotta a macskák birtoklását, a csonkafarkúakat magtárak és selyemhernyó-gubók őrzésére helyezték szolgálatba, hogy megoldják a rágcsálóproblémát. Miközben az utcai macskák státuszára redukálták őket, a bobtaileket a művészek, majd a tömegek is egyre jobban felkarolták. Az Amerikai Egyesült Államokban 1968-tól kezdtek el foglalkozni célzott tenyésztésével, Európában viszont csak néhány évvel később terjedt el a fajta.

Legendák

Bizonyára sokaknak ismerősek a felemelt kézzel integető macskaszobrok, melyek kerámiából, porcelánból vagy műanyagból készülnek. A japán kirakatok díszei (a maneki-neko) a japán csonkafarkú macskát ábrázolják, aki egyébként maga is sűrűn emeli fel mellső lábát, és ezáltal jelez gazdájának. Gyakran helyezik el az efféle szobrokat üzletek és házak bejáratainál, ugyanis úgy tartják, szerencsét hoznak. A narancssárga-fehér-fekete kalikó nőstényeknek különösen nagy szerencsét tulajdonítottak régen Japánban. A fajtára egykor buzogányfarkú macska névvel is utaltak.

Egy legenda szerint egyszer egy alvó cica farka belelógott a tűzbe, és lángra kapott. Ahogyan az állat rémülten végigrohant a városon, hatalmas tűzvészt okozott. Ezért a császár rendeletbe foglalta, hogy minden macska farkát le kell vágni. A történet szerint így jött létre a japán csonkafarkú. A fajta egyébként teljesen természetes módon alakult ki a valóságban, emberi beavatkozás nélkül alakult ki megrövidült farka. Egyesek szerint a fajta a manx macska őse, de ezt a feltételezést hamar elvetették a szakértők. Míg a manx esetében egészségügyi problémát okozhat az apró farok, a bobtailnél nem áll fenn ez a veszély.

Egyes japán népi történetekben a macskák farokhosszúságának különös szerepet tulajdonítottak. A hosszabb farkú cicák gonosz szellemekké változhattak idővel a mítosz szerint, így a csonkafarkú egyedek kedveltebbnek számítottak.

Fajtastandard

A japán csonkafarkú macska közepes termetű, vékony testalkatú. Testtömege körülbelül 2-5 kg. Feje elkeskenyedő, háromszög alakú. Orrvonala hosszú, fülei nagyok és lekerekített végűek. Szemei nagyok és oválisak. Végtagjai vékonyak és hosszúak, a mellsők rövidebbek a hátsóknál. Mancsai oválisak. A farok hosszúságát nem szabja meg a standard, minden egyednél egyedi, de nem lehet túl hosszú, és általában kunkorodik. A hosszú szőrű egyedeknél a farok pompomra emlékeztet. A bunda tapintása selymes, aljszőrzet nélküli. A hosszú szőrű japán csonkafarkú macskák szőrzete hosszabb, és szintén selymes. Minden színben előfordulhat, de általában a fehér dominál és fekete-vörös jegyek tarkítják a cicát. Várható élettartama 10-14 év.

Jelleme

Ez az aktív és ragaszkodó macska lágy, csicseregő hangon „beszélget” veled. Egyáltalán nem hangos, de sok mondanivalója van, és sokféle hangnemben elmondhatja neked, amit szeretne. Amikor nem mesél neked a napjáról, akkor nagy valószínűséggel egy kedvenc játékát viszi magával, ezen tulajdonsága miatt sokan a kutyához hasonlítják természetét. Szeret játszani a vízzel, így előfordulhat, hogy kinyitja magának a csapot vagy horgászni kezd a halak akváriumában.

A japán bobtail játékos és okos. A legtöbb cicához képest ez a fajta élete nagy részében kifejezetten aktív marad, és viszonylag korai szakaszban is válik izgő-mozgó kiscicává. Rengeteg energiája van, és ezt arra használja, hogy bármikor játszhasson. Nagyon jó a trükkök elsajátításában, és még pórázon is sétál, ha úgy gondolja, hogy ez szórakoztató dolog. Az intelligenciáját megdolgoztató játékokat is kifejezetten kedveli, de a macskapeca is az egyik kedvence. Amikor azonban leülsz, számíts arra, hogy ez a barátságos macska az öledben talál majd helyet.

Ideális környezet

A japán csonkafarkú egy jól alkalmazkodó macska, aki az utazást is jól bírja, így jó választás a nyüzsgő családok vagy a mozgalmas életmódot kedvelők számára. Hátránya, hogy önfejű tud lenni, és nehéz megváltoztatni a véleményét arról, hogy mely dolgokat szabad megtenni és melyeket nem. Ő egy olyan macska, akinek szüksége van társaságra. Lehet az ember, fajtárs vagy akár kutya is, ugyanis igen jól kijön az ebekkel, de jellemzően mindig ő a főnök a háznál.

Ne feledd, hogy az unatkozó bobtail elképesztően kreatív – és nem feltétlenül fog tetszeni, amit kitalál magának. Így mindenképp gondoskodj arról, hogy tornáztathassa éles eszét. Ez az energikus cica csodálatos házi kedvenc, és különösen jól kijön a gyerekekkel. A japán csonkafarkú szeret a figyelem középpontjában lenni, és a családi élet fontos részét képezi.

Ápolás

Érdekesség, hogy régebben úgy vélték, ez a fajta csak is hallal hajlandó táplálkozni. Nos, a kerti tavakat és az akváriumot valóban érdemes tőle távol tartani, de ugyanazzal az eledellel is beéri, mint a többi cica. A japán csonkafarkú macskának létezik hosszú szőrű változata is. A hosszabb bunda gyakran több törődést igényel, de mindkét típus esetében elmondható, hogy kétnaponta érdemes átfésülni a szőrzetet, hogy a cica megszabaduljon az elhalt szőrszálaktól. Karmait vágni kell, ha túl hosszúra nőnének. Szemeit és füleit pedig rendszeresen ellenőrizni és tisztítani szükséges, hogy cicádat elkerüljék a fertőzések.

Gyakori egészségügyi problémák

A japán csonkafarkú macska általában egészséges, és rövid farkat okozó recesszív gén nem jár semmilyen gerinc- vagy csontrendellenességgel. A fajtának igen magas a betegségekkel szembeni ellenállóképessége.

(Felhasznált irodalom: Szinák János – Veress István: Macskakalauz, Laura Aceti – Viola Autieri: Legjobb barátunk, a macska)