Kuríliai csonkafarkú macska fajtaleírás: évszázadokon át egy elzárt szigeten élt és várta, hogy felfedezzék

A kuríliai csonkafarkú egy orosz macskafajta, ami leginkább pompomhoz hasonlító farkáról ismert. A fajta természetes módon az orosz Kamcsatka-félsziget távoli szigetein fejlődött ki, és orosz és európai tengerészek, katonák, tudósok fedezték fel. Manapság ezek a viszonylag ritka macskák elbűvölően ragaszkodó és könnyed házi kedvencek a családok számára.

Rövid farka mellett arról is ismert, hogy rendkívül szeretetteljes és gyengéd házi kedvenc. Szeret részt venni családja mindennapjaiban, játékos és igazán könnyen kezelhető cica. Általában mindenkivel hamar megtalálja a közös hangot, és mindenkit gyorsan el is csábít elragadó bájával.

Eredete

A fajta az Oroszország és Japán között található Kuril-szigetekről származik, ahol sokáig elzártan élt, amíg fel nem fedezték. Senki sem tudja, pontosan mikor alakult ki ez a cica, de legalább 200 évesnek mondható. Mivel nagyszerű vadász, képes volt emberi segítség nélkül ilyen sokáig egyedül fennmaradni. Aztán akkor vált ismertté a szigeteken kívül, amikor az 1950-es években orosz katonák és tudósok magukkal vitték őket. Az orosz macskarajongók érdeklődni kezdtek a különleges cicák iránt, és elkezdték őket tenyészteni. Lilia Ivanova és Tatyjána Bocsarova (Reneszánsz Tenyészet) voltak az elsők, akik Oroszországban tenyészteni kezdték a fajtát. Később pedig többen is csatlakoztak hozzájuk. Bocsarova rendszeresen importált a szigetekről macskákat, hogy elkerülje a beltenyészetet. A fajta igen népszerű lett az országban, és a mai napig is sokan tartanak ott ilyen cicákat. Azonban a világ más országaiban kevesen ismerik a fajtát. Észak-Amerikában körülbelül 100 ilyen cica él, Európában valamivel nagyobb az egyedszámuk, de itt is ritkának minősülnek.

A W.C.F. (World Cat Federation, azaz Macska Világszövetség) 1995-ben ismerte el hivatalosan a kuríliai csonkafarkút. 2002-től világszerte megjelent a kiállításokon. A TICA-tól 2012-ben kapott teljeskörű bajnoki státuszt.

Fajtastandard

A kuríliai csonkafarkú egy közepes vagy nagy termetű macskafajta. Jól izmolt, erőteljes teste kompakt és rövid, farka pedig pompom alakú. Feje nagy, trapéz alakú, lekerekített kontúrokkal. Álla széles, jól fejlett. Orra egyenes, közepesen hosszú, határozott stop nélkül. Fülei közepes méretűek, kissé előre állóak, a tövüknél szélesek, a hegyek pedig lekerekítettek. Egymástól távol helyezkednek el. Kissé ferde, kerek szemei egymástól távol ülnek. Színük lehet bármilyen a sárgától a zöldig. A fehér színű példányoknak kék szemeik is lehetnek. Teste kompakt, izmos, szilárd csontszerkezettel. A hátoldalon finom ív látható. Végtagjai közepes hosszúságúak, erősek és masszívak, a hátsók hosszabbak a mellsőknél. Mancsai kerekek. A pompom alakú farok hossza 3-8 cm (szőr nélkül). Mérete és formája harmonizál a macska megjelenésével. Bundája sűrű, meglehetősen finom textúrájú. Szőrzete lehet rövid vagy félhosszú. Minden színváltozatban előfordulhat, kivéve a csokoládé, fahéj, őzbarna, lila colourpointokat és ugyanezeket fehérrel kombinálva. Várható élettartama 15-20 év.

Jelleme

Mivel sokáig elszeparáltan, a vadonban élt, ez a cica kifejezetten szereti a vizet, hiszen évszázadokkal ezelőtt halakat is fogott magának, hogy jóllakjon. Emellett természetesen a szárazföldön is kitűnő vadász. Bár kifejezetten önálló, független és tettrekész cica, ne hidd, hogy nem szívesen tölti gazdájával idejét! Rendkívül emberszerető és társaságkedvelő macska, aki mindenkivel szemben barátságos és kedves. Aktívan keresi a kapcsolatot bárkivel, legyen az két- vagy négylábú. Emellett fontos tudni róla, hogy nagyon szeret játszani és szórakozni, valamint okos és kíváncsi is. Így, ha nem kapja meg a jól megérdemelt figyelmet és az elegendő mozgást, hamar feltalálja magát, bár annak nem mindenki fog örülni. A nap végén pedig a sok játék és barátkozás után már csak egy dologra vágyik: hogy szeretett gazdája mellett szenderülhessen álomba.

Ideális környezet

Mivel nagyon társaságkedvelő, ezért a magányt nehezen viseli. De más háziállatok könnyíthetnek ezen, ugyanis kutyákkal és macskákkal egyaránt jól kijön, a kisebb házi kedvencek azonban óvakodjanak a nagy vadásztól! Szeret a magasban trónolni és kíváncsi természet lévén onnan szemlélni birodalmát. Ezért jó, ha több mászóalkalmatosság is a rendelkezésére áll. Fontos, hogy gazdája kielégítse ennek az aktív és okos cicának a mentális és fizikális igényeit, hogy boldog életet élhessen. Ha ezeket megkapja, egy kiegyensúlyozott, bűbájos társ lesz belőle!

Ápolás

Ennek a fajtának a puha, selymes szőrzete lehet rövid vagy félhosszú, és nem gubancolódik össze könnyedén. Egy heti rendszerességű kefélés az elhalt szőrszálak eltávolítására és a bőr olajainak szétoszlatására elegendő ahhoz, hogy tiszta és egészséges maradjon. A bunda keveset hullik és vízálló. Karmait vágni kell, ha azok nem kopnának megfelelő tempóban a kaparófa használata mellett. Szemei és fülei tisztaságára is mindig gondot kell fordítani. A rendszeres ápoláshoz érdemes már kölyökkorában hozzászoktatni a cicát, így felnőttként már rutinnak fogja tekinteni.

Gyakori egészségügyi problémák

A kuríliai csonkafarkú kifejezetten egészséges macskafajta, nincsen a fajtára specifikusan jellemző betegsége. Ám a tipikus cicaproblémák őt is érinthetik, így fontos, hogy évente legalább egyszer lássa állatorvos, és az általa ajánlott oltásokat is megkapja.