Norvég erdei macska fajtaleírás: a skandináv mesék kedvelt szereplője, aki édességet visz a gyerekeknek

Bár külleme nem erre utal, norvég erdei macska ereiben nem csörgedezik vadmacskák vére. Természete pedig igen kettős: a négy fal között bújós kedvenc, a természetben pedig bátor vadász.

A norvég erdei macska azon kevés cicák egyike, aki természetes módon, emberi beavatkozás nélkül alakult ki. Származásáról érdekes legendák és mítoszok születtek, de közkedveltsége ellenére is volt idő, amikor félő volt, hogy ez a különleges fajta eltűnik.

Eredete

Bár a norvég erdei macska viszonylag új fajta, Norvégiában nagyon régóta fellelhető, és évszázadok óta szerepel a népmesékben és a mitológiában. A skogkatt szó (a fajta norvég neve) jelentése „erdei macska”. Valószínűleg ez volt az a macska, amelyet a viking felfedezők magukkal vittek, hogy a rágcsálókat távol tartsák hajóiktól. A fajta ugyanazt a munkát végezte ott is, mint a norvég vidéki istállókban. Bundája tökéletesen alkalmazkodott a zord körülményekhez, és karmai is ezáltal lettek ilyen erősek.

A norvég erdei macska, mint különálló fajta, majdnem teljesen eltűnt a Norvégiában szabadon kóborló rövidszőrű házi macskákkal való hibridizáció következtében. Emellett az is komoly gondot jelentett, hogy sokan vadászták őket bundájukért. A fajta felkeltette a norvég macskabarátok érdeklődését, akik elhatározták, hogy megmentik a kihalástól, de a második világháború megfékezte erőfeszítéseiket. A háború utáni törekvések végül sikerrel jártak, aminek eredményeként a norvég erdei macskát nemcsak az európai kiállítási ringbe üdvözölték, hanem a néhai Olaf király Norvégia hivatalos macskájának is nevezte.

Csak az 1970-es évek végén exportálták őket Norvégiából, és az első pár 1979 novemberében érkezett meg az Egyesült Államokba. Vadászatukat a norvég kormány betiltotta, de az 1980-as évekre így is csupán 480 pár maradt belőle. 1987 februárjában benyújtották a CFA Igazgatóságához regisztrációs elfogadásra, majd 1993-ban teljes bajnoki státuszra. A fajta állománya azóta szerencsére nő, a helyzet pedig rendeződni látszik. Norvégiában és Svédországban különösen népszerű, de Franciaországban is gyakran lehet találkozni vele.

Számos legendában kapott szerepet

Egy norvég népi legendában ez a cica farkára erősítve édességeket és ajándékokat vitt a gyerekeknek. Más történetek pedig a norvég erdei macskát tündér keresztanyaként írják le. A régi norvég mítoszok olyan hatalmasnak írták le méretét, hogy még a hatalmas istenek sem tudták felemelni. Az egyik ilyen történet szerint Thor, a mennydörgés istene sem volt képes rá. A fajtát Freyja, a szerelem, a szépség és a termékenység istennője is imádta. Az istennőt gyakran ábrázolják szekéren lovagolva, amelyet több macska húz, vagy úgy, hogy körülötte cicák hevernek. A farmerek azt hitték, hogy ha Freyja áthalad a földjeiken, vagy ha tejet tesznek ki a macskáinak, akkor bőséges lesz a termésük. Mivel Freya a szerelem istennője is volt, az emberek úgy gondolták, hogy azoknak a lányoknak, akik szeretik a macskákat, nagyobb esélyük van egy boldog, sikeres házasságra.

Fajtastandard

A norvég erdei macska egy nagy méretű, félhosszú szőrű fajta. Testtömege 5-8 kg. Testfelépítése erőteljes, teste hosszú. Feje háromszög alakú, álla erős, orra hosszúkás, stop nélküli. Fülei nagyok, a fültőnél szélesek, hegyesen végződnek. A fül végén pamacs található, és a fülkagyló belseje is szőrös. Szemei nagyok, enyhén dőltek és oválisak. Végtagjai arányosak a testtel, erősek, a hátsók hosszabbak a mellsőknél. Szőrzete félhosszú, kétrétegű, gyapjas aljszőrzettel. Fedőszőre vízlepergető, fényes és finom tapintású. Színe igen változatos lehet, például krém, fekete, vörös, kék, cirmos mintával vagy anélkül, fehér foltokkal, vagy ezüst vagy füstszínű aljszőrzettel. Várható élettartama 14-16 év.

Jelleme

Bár nagyra értékeli az emberi társaságot, a látogatókkal szemben kissé tartózkodó tud lenni. De egy kis simogatással és vakargatással a szívébe lehet férkőzni. Klasszikus skandináv visszafogottsággal kommunikál. Csendes hangja csak akkor érvényesül, ha szüksége van valamire – esetleg vacsorára –, és csak akkor szólal meg, ha figyelmen kívül hagyják.

Nem meglepő, hogy ez a nagy és sportos macska igazi hegymászó. Gyakran az otthon legmagasabb pontján található meg, és néhány cicával ellentétben nem esik nehezére a fákról vagy más magasságokról fejjel előre ereszkedni. Ő egy okos, független macska, aki gyorsan tanul, éber természetű és szeret játszani is.

Ideális környezet

Viszonylag jól tűri, ha egyedül hagyják otthon, de ügyelni kell arra, hogy sok olyan hely legyen számára biztosítva, ahová felmászhat, és beláthatja területét. Ez a cica a négy fal között bújós kedvenc, ám a természetbe kilépve merész vadásszá válik. Azonban arra ügyelni kell, hogy ne tudjon a kerítésen kívülre jutni, ami egy macska esetében igen nehezen megoldható feladat. Ha ez nem lehetséges, a norvég erdei macska csak benti tartással is remekül érzi magát, csupán néhány mászóka és játék szükséges hozzá, hogy lefoglalja magát. Ezek segítségével a cica akkor sem unatkozik, amikor egyedül van otthon. Emellett viszonylag könnyű hámhoz és pórázhoz szoktatni, így biztonságosan felfedezheti a környéket.

Tanyasi macska örökségének köszönhetően, nem is beszélve vízálló bundájáról, nem vonakodik attól sem, ha magának kell kihorgásznia vacsoráját. Ezért az akváriumoktól, kerti tavaktól mindenképp távol kell tartani. Könnyen alkalmazkodik különböző élethelyzetekhez, így egyedülállók és családosok számára is ideális. Fajtársaival és macskabarát kutyákkal is tartható.

Ápolás

A norvég erdei macska impozáns bundáját hetente egyszer vagy kétszer kell fésülni sörtekefével, drótkefével vagy rozsdamentes acél fésűvel. Fürdésre ritkán van szüksége, vízálló bundáját igen nehéz eléggé benedvesíteni a fürdéshez. Annak érdekében, hogy hozzászokjon a szükséges ápolási rutinhoz és jól érezze magát közben, hasznos lehet, ha már fiatalon hozzászoktatják az efféle műveletekhez. Mivel minden cica kényes alma tisztaságára, így a norvég erdei macska esetében is ügyelj, hogy mindig makulátlan legyen tálcája. Időnként a karmait le kell vágni. A fülek tisztaságát hetente érdemes ellenőrizni. Ha piszkosnak tűnnek, vattakoronggal vagy puha, nedves ruhával, amelyet almaecet és meleg víz 50-50 arányú keverékével benedvesítettél, töröld át. Időnként szemeit is meg kell tisztítani. Hogy a fertőzéseket biztosan elkerüld, külön területet használj a kendőből mindkét szem számára.

Gyakori egészségügyi problémák

A norvég erdei macska esetében a szív-és vesebetegségek jelentik a leggyakoribb egészségügyi problémákat. A fajtánál olykor előforduló glikogéntárolási betegség 4-es típusa egy ritka örökletes állapot, amely befolyásolja a glükóz-anyagcserét. A betegségben szenvedő kiscicák többsége halva születik, vagy a születést követő néhány órán belül meghal. De esetenként egy cica körülbelül 5 hónapos koráig nem mutat tüneteket, és általában néhány hónapon belül elpusztul. Rendelkezésre áll egy DNS-teszt, amely azonosítja az érintett és hordozó macskákat.

(Felhasznált irodalom: Szinák János – Veress István: Macskakalauz, Laura Aceti – Viola Autieri: Legjobb barátunk, a macska)